- Magyarbükkös, Erdély
Menu
A B. Kemény farm kísérleti tangazdaságként 2024-ben indult útjára, azzal az elsődleges céllal, hogy kutassa azokat a lehetőségeket, amelyekkel a jövőben a vegyszermentes élelmiszer alapanyagokat versenyképesen lehet termeszteni.
Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági technológiák és élelmiszer előállítás következménye, hogy termékek egészségre gyakorolt hatása sok esetben káros.
Célunk, hogy ökológiai gazdálkodási személettel, egészséges, vegyszermentes körülmények között egészséges, élő talajon, magas minőségű alapanyagokat hozzunk létre és az idő előre haladtával ezeket feldolgozzuk.
Magyarbükkösön és a vele szomszédos területeken a családi gazdaságunk gyökerei a 15. századig nyúlnak vissza. Ezt a hagyományt folytatjuk korszerű körülmények között a jelen és a jövő nemzedékeinek segítségére.
Gazdaságunk minden eszközzel arra törekszik, hogy egészséges, tiszta és gazdag élővilággal rendelkező talajon lehetőleg szintetikus anyagok, vegyszerek használata nélkül termeljünk.
Terveink szerint a 2040-ig terjedő másfél évtizedben a talajok élővilágának a visszaállításának (regenerációjának) az hatékony módjait keressük. A szántóföldi növénytermesztésben keressük azokat a fajtákat, kultúrákat, technológiákat amelyek a megváltozó éghajlati és hőmérsékleti viszonyok között tudnak magas beltartalmi értékeket nyújtani.
A kísérleteink és kutatásaink során a céljaink eléréséhez a legkorszerűbb technológiákat és eszközöket keressük. Rendszeresen és folyamatosan analitikai méréseket végzünk és figyelemmel kísérjük a változásokat, elemezzük az adatsorokat.
Kutatási és fejlesztési tevékenységünk során egyre kiterjedtebb és széleskörűbb együttműködést végzünk hasonló európai farmokkal, gazdaságokkal, kutatóintézetekkel illetve felsőoktatási intézményekkel.
Eredményeinkkel az évszázados családi hagyományokhoz híven a közt is kívánjuk szolgálni. Eredményeinket megosztjuk a régióban működő gazdákkal.
Állattenyésztési területen is azonos szemléletet képviselünk. Szabadtartású szárnyasok, illetve a szabadtartású marhatenyésztésnél is elsődleges a természetes körülmények biztosítása. A kifutók és legelők műtrágya- és vegyszermentes biztosítása elsődleges feladat. Az állatok természetben eltöltött ideje mind arra alapszik, hogy a minőség kerüljön első helyre, a mennyiség csak a következő lépés.
A birtokunkban levő erdő az legeltetett állatokhoz hasonlóan szerves egységét képezi az ökológiai és regeneratív mezőgazdálkodásnak.
Elsődleges feladatunk a talajegészség helyreállítása, ami éveket vesz igénybe. Olyan gazdálkodást folytatunk, ami nem árt a helyi talajoknak és élővilágnak; a takarónövények használatát kiterjesztjük a teljes területre.
Diverz vetésforgóval dolgozunk, miközben folyamatosan új fajtákat próbálunk ki, legyen az (ős)gabona (árpa, rozs, tönköly, zab, kamut, régi gabonák), kapásnövény (napraforgó, kukorica), vagy aprómag (facélia, bíborhere, lucerna). Folyamatosan kísérletezünk a takarónövényekkel is. Kutatásaink kiterjednek a növénytársítások jótékony hatásaira.
A „modern” csirketenyésztés – ha valaki látott ilyet – hátrányai egyértelműek. Zárt rendszerben egy négyzetméteren 15-nél több állat van összezsúfolva. Ez azt jelenti, hogy például 300 négyzetméteren 450-nél több csirke van, 1000 négyzetméteren 1500... Így a takarmánynak folyamatosan antibiotikumot kell tartalmaznia, hogy a betegségeket már csírájukban sikerüljön elnyomni. Szűrni kell a levegőt, szabályozni a fényt... Az állatok immunrendszere is ehhez igazodik, nem beszélve arról, hogy a fajtakiválasztás is a gyorsnövekedésű fajtákat helyezi előtérbe. Erdélyben még sokan ismerik a szabadtartású csirkék és nagyüzemi társaik közötti különbségeket.
A mi kitűzött célunk, hogy csak hagyományos szabadtartásban, hagyományos genetikai állományú fajtákkal, helyben előállított kiváló minőségű alapanyaggal neveljük az állományunkat.
Kiemelt célunk, hogy a legjobb hagyományos genetikájú fajtákat is neveljük, mint például az alemitta. A szabadon, napsütésben, friss levegőn és kíméletesen tartott, kiegyensúlyozott állatok, bár lassabban növekednek, mint az elterjedt brojler, húsuk összehasonlíthatatlanul jobb minőségű és sokkal egészségesebb. Csak jó minőségű (GMO-mentes), helyben előállított takarmányt használunk.
A szárnyasok feldolgozása is stresszmentesen, kíméletesen történik.
Az állattartás, és ezen belül a marhatenyésztés, az ökológiai (regeneratív) mezőgazdaság fontos eleme.
A zárt tartással szemben, ahol a stressz és a betegségek kezelése külön feladat, mi a szabadtartással a hagyományos módokhoz térünk vissza.
A legelőink minőségének javítása elsődleges célunk a jövőben. Vegyszer- és műtrágyamentes körülményeket biztosítunk a szabadon, nyugalomban legelésző állatainknak.
A grassfed húsok jellemzően soványabbak – mérsékeltebb faggyúborítás és márványozottság –, azonban a zsírszövetben és az intramuszkuláris zsírban jelentősen nagyobb a többszörösen telítetlen (egészségvédő) zsírsavak aránya.
Az izomszövet víztartó képessége jobb, és nagyobb benne a vékonyabb szerkezetű (kevesebb miofibrillumot tartalmazó) vörös rostok hányada.
Kémiai tulajdonságaira jellemző a magasabb ásványianyag- és vitamintartalom, illetve a hús ízletességét befolyásoló, a legelő változatos flórájából eredő aromaanyag-tartalom.
A farmhoz tartozik 80 hektár erdő. Az erdőgazdálkodás nyomán képződő faágak, faapríték, forgács és humusz a komposztkészítés során kerül felhasználásra.
A B. Kemény Farm és Tangazdaság 2024-ben indult útjára.
A Kemény család, levéltári adataink alapján, már a 15. században jelen volt a környéken. Kemény Boldizsár Lándoron rendelkezett birtokkal. Magyarbükkösön a 14–16. század között a Bancza (Banc(h)a) családnak állt udvarháza, amely a 16. század második felében került Kemény Boldizsár tulajdonába, aki azt jelentősen átépítette – ez a ház ma is áll. Restaurálása, amelynek során a reneszánsz épület került visszaállításra, 2023-ban fejeződött be. Itt született Kemény János 1607-ben, aki később erdélyi fejedelem lett. Kemény Boldizsár és fiai, János, illetve Péter, még két udvarházat építettek Magyarbükkösön (az egyik ma a polgármesteri hivatal, a szomszédos másik épületnek csak a kiterjedt pincéje maradt meg érintetlenül).
Két 17. századi inventáriummal is rendelkezünk (1646 és 1652), amelyekben részletes leírás található a kertekről.
Az évszázadok folyamán a család több tagja is birtokolta a három épület valamelyikét. Utolsóként b. Kemény Simon és leánya, Kemény Gabriella, laktak itt, majd Simon halála után második felesége és fiuk, Viktor, örökölték. Korai haláluk után, a 1949-es államosítás előtt három évet Gabriella nagyobbik fia, Fáy István (Stefan J. Fay) lakott itt.
A család több ágának birtoka volt a szomszédos Cintoson és Csekelakán.
Magyarbükkösön született Szövérdi és Lándori Szász Ferenc 1903-ban, mintagazda, az EMGE választmányi tagja, majd 1944 után a radnóti mezőgazdasági iskola tanára.
Magyarbükkös az erdélyi medence közepén 332-es magasságon fekszik ( é. sz. 46° 22′, k. h. 24° 06′). Dombos, gyertyános, tölgyes, bükkös erdőségek szegélyezik az agyagos szántóföldi, legelésre és kaszálásra alkalmas területeket. Korábban kiterjedt szőlőültetvényei voltak csakúgy, mint Magyarózdnak. A községközpont Marosludas és Dicsőszentmárton között, az Ózd-patak partján fekszik, hozzá tartoznak Magyarózd, Lándor és Gambuc. A község összterülete mintegy 4300 hektár.
Első említése 1296-ból való. Ma mintegy 150 lakosa van (1960-ban még 850 fő), református gyülekezete templommal és lelkésszel. Környezetét bükkös, gyertyános, tölgyes erdők szegélyezik. Korábban kiterjedt szőlőültetvényei voltak, csakúgy, mint Magyarózdnak.
A 20. század elején Lándorban működött a Szövérdi és Lándori Szász család mintagazdasága.
A kísérleti tangazdaságunkban több egyetemmel, más gazdaságokkal együttműködve a korszerű technológiák felhasználásával azt keressük, hogy ebben a régióban, itteni doborzati, éghajlati, talajadottsági körülmények között mit és hogyan lehet versenyképesen termelni.
Aduton RO SRL, 547120 Bükkös község, Magyarbükkös 16., Maros megye
