Az Agriplanta rendezvényen most veszünk részt 2025-ben először. Elsőként a fajtaösszehasonlitó bemutató parcellák vonzottak ide, hiszen folyamatosan keressük azokat az igéretes genetikai potenciálú növényfajokat vagy fajtákat, melyek Magyarbükkös mikroklima környezetében otthonossá tudnak válni, ezzel bizositva egy több éves termésbiztonságot, illetve terményminőséget.
A számos gabonafajta közül a rendezvényen a Su Ellen árpafajta, a Tika Taka őszi búza, illetve az őszi lóbab keltette fel az érdeklődésünket. Ezekről korábban is hallottunk, már több éve megjelentek a Kárpátmedencében és Romániaszerte.
A SU ELLEN egy takarmányozási célra igen csak alkalmas őszi árpa, hiszen a Saaten Union nemesitői szerint stabil és jó termőképesség, jó agroökológiai alkalmazkodóképesség különféle talaj- és éghajlati viszonyok között, erős szalmaszár a dölésbiztonság érdekében, illetve egészséges levélfelületű állomány jellemzi.
A Tika Taka egy modern, középkorai, magas genetikai hozam- és szemminőséggel rendelkező őszi búza fajta. Jó télállósággal és betegségekkel szembeni toleranciával bír, magas bokrosodási hajlam, jó állóképességű szár, illetve nem utolsó sorban nagy és vonzó szemtermést hoz ami a malmi vagy pékárukhoz való felhasználásra alkalmas.
Az őszi lóbab nekünk azért jelentős, mert nagyon is hiszünk a magas elővetemény-potenciálú növényekben, illetve ezáltal a vetésforgó diverzifikációjában ugyszintén. A mi környezeti viszonyainakban is tapasztaljuk a lassú de biztos klimaváltozás bekövetkezését, ezért úgy gondoljuk jobb korán belekezdeni az új útak keresésébe.
Találkoztunk egy leleményes szemléltetővel is, ami számunkra igazolja a klimaváltozás okozta termésplafonálódás működési rendszerét. Emlékben teljesen visszavitt az egyetem padjaiba, ahol először talákoztam a Leibig-féle minimum törvénnyel.
A Leibig féle minium törvény lényege: hogy egy élőlény (esetünkben a növény) növekedését és fejlődését mindig az a tényező korlátozza leginkább, amelyből a legkevesebb áll rendelkezésre, még akkor is, ha minden más feltétel többszörösen adott. Úgy működik, mint egy hordó különböző hosszúságú dongákkal, igy a hordóba tölthető víz mennyiségét a legrövidebb donga határozza meg. Hiába hosszú a többi, a víz ott folyik ki, ahol a legkisebb a donga magassága.
A fényképen láthatóan feltüntették a dongákra a különböző tápelemek kémiai vegyjelét. Esetünkben a foszfor (P) van jelen legkevésbé, ezért a növényfejlődés potenciális lehetőségei hozzá igazodnak az adott talajviszonyokban.
A gyakorlatban azért legfőbb katalizátora a tápanyagfelvételnek és növényfejlődésnek, az maga a szemléltetőeszközünk központi szereplője, a viz. Hiszen elegendő viz nélkül a megfelelő tápanyagfelvétel aligha megvalósul.
Neki is külön dongát lehetne felcimkézni hiszen minden évben izgatottan követjük a csapadékmérő havi méréseit remélve, hogy nem az az év lesz megint amikor kultúráink fele annyi éves csapadékkal kell megelégedjenek.